Digitális olló 2025: Hogyan maradhatunk benne a mesterséges intelligencia jövőjében?

Ez most valami nagyon más lesz

Nem klasszikus Női Vezetők blog. Nincs benne 5+1 tipp, letölthető eszköz, de még csak nem is interjú. Annál több kérdés, gondolat és felelősség van benne. Mert bár mi elsősorban a nők támogatásáért dolgozunk (vezetőként, anyaként, vállalkozóként), vannak olyan témák, amelyek nem férnek bele egyetlen címkébe sem.

A mesterséges intelligencia ilyen. Nemcsak trend, nemcsak technológia, hanem egy olyan változás, amely társadalmi szinten formálja át, hogyan élünk, dolgozunk, tanulunk, és hogyan neveljük a következő generációt.

És ha már több mint százezer nő követ minket, nem tehetjük meg, hogy nem beszélünk róla.

Vágjunk bele!

A nagy AI kutatás

A mesterséges intelligencia (AI) ma már nemcsak a jövő ígérete, hanem a jelen valósága. A 2025-ös magyar AI-kutatás tükröt tart: megmutatja, hol tartunk, és mit mulasztunk. Török Balázs AI-szakértő kutatása révén 1082 kitöltő, köztük közel ötszáz cég- és felsővezető tapasztalatait ismerhettük meg, ami nemcsak adatokat, hanem ébresztő gondolatokat is hozott.

A kutatás rávilágított arra is, hogy az AI-eszközök használata milyen mértékben függ a nemi különbségektől, valamint milyen strukturális akadályokkal szembesülnek a nők ezen a területen. A technológiai fejlődés tempója gyorsabb, mint a társadalmi változásoké, de ez nem lehet mentség arra, hogy ne próbáljuk csökkenteni az ebből fakadó egyenlőtlenségeket.

A nemek közötti különbség az MI-használatban nem hazai sajátosság, máshol is megjelenik. A Deloitte 2024-es amerikai fogyasztói felmérése szerint az Egyesült Államokban a férfiak 44%-a használja vagy próbálja ki a generatív AI-t, a nőknek csupán 33%-a. Az OECD „Algorithm and Eve” című, 2024-es jelentése egy kutatást idéz, amely szerint ugyanabban a munkakörben a nők 20 százalékponttal kisebb arányban használták már a ChatGPT-t, mint a férfiak. Azaz nem az akarat hiányzik, hanem a lehetőség és az azonos feltételek.
Forrás: OECD: Algorithm and Eve. How AI will impact women at work (2024); Deloitte: Women and generative AI (2024).

Mi a legfőbb tanulság a Női Vezetők számára?

Az, hogy a nők a legtöbb esetben nem is kapnak lehetőséget arra, hogy kiaknázzák az AI-eszközök nyújtotta előnyöket. A digitális olló nem csupán technológiai, hanem motivációs is: sokan közülünk még mindig azt hiszik, hogy az AI nem „nőknek való”. Az AI-hoz való hozzáférés nemcsak gépeken és előfizetéseken múlik, hanem azon is, hogy elhisszük-e: nekünk is lehet beleszólásunk a digitális jövő formálásába.

Az önbizalom és a technológiai tudás kéz a kézben jár: ha az egyik hiányzik, a másik sem tud teljesen kibontakozni. Ezért fontos, hogy olyan terek és programok jöjjenek létre, ahol nők tanulhatnak egymástól és bátran kérdezhetnek.

A 2025-ös kutatás sok szempontból árnyalja a képet. Bár a cégek 70%-a támogatja az AI-eszközök bevezetését (legalábbis kommunikáció szintjén), a gyakorlat mást mutat. A kitöltők kétharmada soha nem vett részt semmilyen AI-képzésen, és a nők körében még rosszabb az arány.

A kutatás egyik legfontosabb rétege az volt, hogy nemcsak az eszközhasználat gyakoriságát mérte, hanem az önálló tanulás, előfizetések és vállalati támogatás összefüggéseit is. A férfiak 41%-a céges előfizetéssel dolgozik, míg a nők esetében ez 28%. Ez nem csupán statisztikai különbség: konkrétan meghatározza, hogy ki mennyi monoton adminisztrációval, technikai lemaradással és frusztrációval küzd nap mint nap.

A kutatás azt is megmutatta, hogy a férfiak gyakrabban áldoznak saját zsebből is AI-eszközökre (35% vs. 28%), és ha már rendelkeznek előfizetéssel, akkor valószínűbb, hogy heti szinten órákat takarítanak meg vele. Saját bevallásuk szerint a férfiak 37%-a spórol meg hetente legalább 6 órát, ami majdnem egy teljes munkanap; a nőknél ez az arány 26%.

És ez az, amit ritkán mondunk ki, de érezni mindannyian érezzük: miközben tőlünk, nőktől is ugyanazt a hatékonyságot és rugalmasságot várják el, mi kevesebb támogatással indulunk neki ugyanannak a versenynek. A digitális olló tehát nemcsak számokban, hanem elvárásrendszerekben is él, és sokszor láthatatlanul, de annál hatékonyabban működik.

Megerősítés helyett elmaradás

Sok női vezető, bár kiváló kompetenciákkal rendelkezik, mégis kimarad az AI-forradalomból. Ennek oka nem a készség hiánya, hanem a megerősítés hiánya: nincs, aki bátorítsa, oktassa, vagy egyszerűen csak megmutassa neki, hogy van helye ebben az új korszakban.

A női vezetők gyakran nemcsak saját magukért tanulnak, hanem közösséget is húznak magukkal: ha egy női vezető AI-t használ, az inspirálja a csapatát is. Ezért számít, hogy a változás velük kezdődjön. A mentorprogramok, a célzott képzések és a női fókuszú tudásmegosztó fórumok kellenek ahhoz, hogy a nők ne csak részesei, hanem alakítói legyenek a digitális transzformációnak.

A Női Vezetők platformon publikált interjúk is ezt a célt szolgálják: hogy történeteken keresztül építsék a női önbizalmat. Ezek az élettörténetek, karrierváltások vagy sikerek, legyenek kicsik vagy nagyok, olyan erővel bírnak, amely egy algoritmuson túlmutat: az azonosulás és a megerősítés erejével.

Hála a tudásért, amit megoszthatunk

A Női Vezetők platformon hiszünk abban, hogy a tudás akkor ér valamit, ha megosztjuk. Az elmúlt időszakban rengeteg kérdést kaptunk arról, hogyan lehet biztonságosan és hatékonyan bevezetni az AI-eszközöket a napi munkába, különösen adminisztratív és szervezési feladatkörökben. Fontos, hogy a tudásmegosztás ne csak információt, hanem támogatást és megerősítést is jelentsen: hogy minden nő tudja, hogyan kérjen jól egy mesterséges intelligenciától.

Hálásak vagyunk azért a közösségért, amely a Női Vezetők köré épül: egymás történetei, próbálkozásai és sikerei jelentik az igazi fejlődést. Ezért is igyekszünk egyre több ingyenesen letölthető kiadvánnyal szolgálni a közösséget, mert hiszünk abban, hogy az ingyenes tudásmegosztás a valódi megerősítés alapja. A Női Vezetők megálmodója azt tűzte ki célul, hogy ezek az önfejlesztő eszközök, mint például a hálanapló, a tervezők és a közösségi beszélgetések, minél több emberhez eljuthassanak. Ezt a küldetést támogatva dolgozom nap mint nap.

Figyelemfelhívás: AI-hoz való hozzáférés, felelősség és jövőkép

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos oktatás nem luxus, hanem alapjog. Legyen szó alkalmazottakról, vállalkozókról vagy cégvezetőkről, mindenkinek szüksége van arra, hogy tisztában legyen az AI-eszközök működésével, lehetőségeivel és korlátaival. De talán még ennél is fontosabb: a jövő nemzedéke.

A fiatalok, különösen az érettségi előtt állók, már most találkoznak AI-eszközökkel. Csakhogy a megfelelő háttértudás hiányában ezek használata komoly félreértésekhez, hibákhoz, sőt akár hátrányos megkülönböztetéshez is vezethet.

2025 júniusában Dragomán György író osztotta meg a közösségi oldalán, hogy kétségbeesett érettségizők írtak neki. A két érettségi tételként szereplő novellájáról (Hangár, Húsleves) a ChatGPT-vel kidolgozott elemzés félrevezető volt, és ez a hibás tétel körbejárt a diákok között. Az író végül maga segített nekik értelmezni a szövegeket. A tanulság: a saját gondolat sokkal többet ér, mint egy sablonos gépi szöveg.

Ez engem is arra ösztönzött, hogy blogíróként és a Női Vezetők platform szerzőjeként kiemeljem: a felületes AI-használat több kárt okozhat, mint hasznot, különösen a még formálódó világlátású fiatalok körében. Mivel ezt a blogot sok édesanya is olvassa, szeretném, ha ez az üzenet hozzájuk is eljutna: a mesterséges intelligencia nem ördögtől való, de megfelelő ismeretek és keretek nélkül könnyen azzá válhat. Itt az idő, hogy megtanítsuk használni: értőn, együtt gondolkodva, tudatosan.

Már az általános iskolákban is ott van az MI, de valóban elér mindenkit?

2025 júniusában a szülők a KRÉTA-rendszeren (az állami iskolák digitális naplóján) keresztül üzenetet kaptak a mesterséges intelligenciáról. Pintér Sándor belügyminiszter a Gábor Dénes Egyetem ingyenes, háromórás online képzésére hívta fel a figyelmüket, hogy jobban megértsék az MI működését és a benne rejlő lehetőségeket.

Ez a kezdeményezés ígéretes, de önmagában nem elég. Hány szülő és tanuló kattint ténylegesen a linkre? Hány pedagógus építi be az MI-t a tanórába, és hány diák mer kérdezni róla? Akinek iskoláskorú gyermeke van, pontosan tudja: a gyerekek túlterheltek, a tanárok pedig sokszor a túlélésért küzdenek. Nem ritka, hogy a napköziben is új tananyagot kell leadni, csak hogy az éves ütemtervet tarthassák. Egy plusz, önkéntes MI-kurzus ebben a közegben inkább terhet jelent, mint lehetőséget a fiataloknak.

Ezért lenne előremutatóbb, ha az MI-t nem különálló extraként, hanem szerves részként illesztenénk be a digitális kultúra (informatika) vagy más tantárgyak anyagába. Így nemcsak elérhetőbb lenne, hanem a mindennapi tanulás természetes részévé is válna.

Más országokban azonban már rendszerszinten ismerik fel, hogy a mesterséges intelligenciához való hozzáférés nem lehet pusztán lehetőség kérdése, hanem az oktatás alapkövének kell lennie. Peking 2025. szeptember 1-jétől minden általános és középiskolában évi legalább nyolc óra kötelező AI-oktatást ír elő, akár önálló tárgyként, akár más tantárgyakba építve. A cél az AI-készségek korai fejlesztése, a kreatív alkalmazások előremozdítása, és az innovációs gondolkodás támogatása.

Ez a fokozatosan felépülő rendszer, amelyben az alapoktól haladnak a fejlettebb alkalmazások felé, nemcsak tudást ad, hanem önbizalmat is épít: az AI nem plusz teher, hanem az oktatás természetes és értékes része.

Az AI-hoz való hozzáférés, a bátorság a használathoz és a hit abban, hogy ez „nekem is mehet”, sokszor már iskoláskorban megalapozódik. És gyakran nem a technológia, hanem a társadalmi elvárások és sztereotípiák miatt.

Cselekvési javaslat nemcsak női vezetőknek

1. Vegyél részt mesterséges intelligenciával kapcsolatos workshopon vagy egy online ChatGPT-alapú képzésen, akár kíváncsiságból, akár fejlődési céllal.
   
   
2. Beszélgess olyanokkal a környezetedből, akik már használják az AI-t: mit nyertek vele, mire használják a mindennapokban?
   
   
3. Szervezz belső tudásmegosztó csoportot, vagy csatlakozz egyhez a munkahelyen, iskolában vagy közösségi térben.
   
   
4. Tudd meg, a munkahelyed vagy intézményed tervez-e AI-képzést, eszközbeszerzést vagy akár előfizetést, és ne félj kezdeményezni.

Merre tovább?

Török Balázs kutatásai és szakmai tevékenysége is azt mutatja: a változáshoz nemcsak technológia, hanem szemléletváltás is kell. A legnagyobb erő abban rejlik, ha a tudást képesek vagyunk megosztani egymással, és ezzel másokat is cselekvésre inspirálni. A jövő nem vár, de mi készen állhatunk rá. Az AI nem a férfiaké vagy a techszakembereké: az AI a miénk is. Ha élünk vele, hatékonyabbak, magabiztosabbak és kreatívabbak lehetünk. A teljes beszélgetést itt olvashatod: Török Balázs az AI, az önismeret és a vállalkozásépítés határmezsgyéjéről.

Én magam no-code marketingszakemberként, nőként és AI-használóként nap mint nap tapasztalom, milyen előnyt jelent ezeknek az eszközöknek a tudatos alkalmazása. És azt is látom: minden nő képes erre, ha megfelelő támogatást kap. Ezért is dolgozom együtt olyan kutatókkal, mint Török Balázs. Ezért is tartom fontosnak, hogy a Női Vezetők platformon minél több inspirációt és lehetőséget nyújtsunk azoknak, akik még csak most kezdenének ismerkedni a mesterséges intelligenciával.

Ez már nem csupán technológiai kérdés, hanem társadalmi felelősség

A mesterséges intelligencia formálja a világunkat, de hogy milyen irányba, azt nem algoritmusok, hanem mi döntjük el. Ha azt szeretnénk, hogy a jövő ne zárjon ki senkit, ma kell rendszereket, oktatási struktúrákat, céges hozzáférést és közösségi támogatást építenünk. Olyanokat, amelyek nem hagyják magukra azokat sem, akik még csak most kezdik. Mert az AI jövője nem egy gépben van, hanem abban, ahogyan mi, emberek döntünk róla.

Kövesd a blogot, és csatlakozz hozzánk Instagramon és Pinteresten is: ott is várnak inspiráló gondolatok, idézetek, tippek, és persze a Női Vezetők igazi barátnős támogatása: az ingyenesen letölthető segédanyagaink!